Érzelmeink színesebbé, hatékonyabbá tehetik a kommunikációt. A szélsőséges érzelmek nehezítik, esetleg ellehetetlenítik az értelmes párbeszédet. 

Ki ne érezte volna már egy vita hevében, hogy szinte szétveti az indulat? Nehéz ilyenkor megtalálni a megfelelő érveket. Erős gesztikulációval, a hangerő növelésével adunk nyomatékot a szavainknak. A düh nem csak a kommunikáció módját, de tartalmát is módosíthatja. Kimondunk, megteszünk olyan dolgokat, amit egyébként nem tennénk. Dühösen bátrak vagyunk, de csorbul a józanság. 

Ha kellően fegyelmezettek vagyunk, akkor dühünket kordában tudjuk tartani. Igen ám, de a kommunikációs helyzetekben nem csak a saját dühünkkel kell számolnunk! A másik fél dühe kellemetlen, sőt veszélyes lehet. Ha tiszteletlenül kiabálnak velünk, az csupán kellemetlen, de gondoljunk bele, hogy mi történhetne, ha séta közben egy csoport feldühödött tüntetőbe botlunk. 

Mások dühét sokkal nehezebb kezelni. De nem lehetetlen. Amikor gyerek voltam sokat tanulmányoztam az állatokat. Gyakran szándékosan felbosszantottam őket. Ezt a felnőttek rossz szemmel nézték, pedig semmi rosszat nem csináltam. Egyszerűen kíváncsi voltam.

Soha nem okoztam fájdalmat, csupán mozdulatokkal különböző hangokkal idegesítettem fel őket. Ráadásul szabadon lévő állatokkal kísérleteztem, ami nem mindig volt teljesen veszélytelen. Nem a bátorságom késztetett ezekre a játékokra. Éppen ellenkezőleg. Féltem az állatoktól és meg akartam tanulni, hogy mi az a viselkedés amit el kell kerülnöm, ha nem akarok bajba kerülni. Megfigyeltem, hogy mi váltja ki a dühöt, és miként múlik el a hatása. Később rájöttem, hogy az emberek dühét is ki lehet provokálni és le lehet csillapítani apró trükkökkel. Persze erre is igaz, mint bármi másra, hogy gyakorlat teszi a mestert.

Figyelembe kell venni, hogy a düh belülről jön és egy öngerjesztő folyamat eredménye. Olyan mint a tűz. Minél nagyobb lánggal ég annál vastagabb hasábokat tud elemészteni, és annál nehezebb eloltani. Így van ez az indulatokkal is. Azzal tudjuk a leghatékonyabban megfékezni, ha időben felismerjük és nem tápláljuk. 

kritikus helyzetet, hiszen tisztában vagyunk a másik fél gyenge pontjaival. Apró gesztusokkal, irányváltásokkal el tudjuk kerülni a szituáció elmérgesedését. Más a helyzet, ha számunkra ismeretlen terepen kell boldogulnunk. Bárhol, bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor jó kommunikációs technikánk hozhat megoldást. Ezek a helyzetek néha csupán bosszantóak, máskor veszélyessé válhatnak. elég lehet egy közlekedési helyzet, vagy egy bosszantó sorban állás, és az átgondolatlan kommunikáció tettlegességhez vezet. Ezek a helyzetek kis türelemmel, önfegyelemmel általában elkerülhetőek. A fontos, hogy nyugodtak maradjunk. Semmiképp ne tápláljuk a tüzet, még akkor sem, ha nyilvánvalóan igazunk van. 

Egy jeles harcművész mondta nekem régen, hogy a dühös ember nem igazán akar harcolni, hát mi se akarjunk vele. A dühös embert hagyni kell, hogy kiöntse a szívét. Beszéljen csak amennyit akar. Majd megnyugszik. A lényeg, hogy mi végig nyugodtak maradjunk. Ne támadjunk vissza, de ne is futamodjunk meg. A szavak csak szavak. Attól nem sérül meg senki.

Érdemes megszívlelni ezt az intelmet. A hatékony kommunikáció feltétele, hogy higgadt türelemmel tudjuk kezelni az indulatokat. Magunkét és másokét egyaránt.