A hazugság az általános etikai normák szerint elítélendő, a legtöbb ember alantas dolognak tartja. Neked mi erről a véleményed? Te még soha nem füllentettél? El tudsz képzelni egy világot, ahol nincs hazugság, képmutatás, mindenki őszinte? Ki ne hallott volna már a tízparancsolatról? A parancsok közül a VIII. áll legközelebb a kommunikációhoz. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! Erről írnék le néhány gondolatot. 

Maga a parancs többféle interpretációban élt tovább. Létezik másfajta megfogalmazása is: ">Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot Ez a megfogalmazás kicsit más tartalmat mutat mint az előző. Ez sokkal szűkebb körű, mint a hazugság tilalma.Tekintsük át a Sínai-hegyen Istentől adott parancsokat! A kőtáblákba vésett parancsokat a történelem folyamán a különböző kultúrákban többféleképpen is interpretálták. Cikkemben a katolikus értelmezésből indultam ki:

 

I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! 

II. Isten nevét hiába ne vedd! 

III. Az Úr napját szenteld meg! 

IV. Atyádat és anyádat tiszteld! 

V. Ne ölj! 

VI. Ne paráználkodj! 

VII. Ne lopj! 

VIlI. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! 

IX. Felebarátod házastársát ne kívánd! 

X. Mások tulajdonát ne kívánd!

 

Érzelmeink színesebbé, hatékonyabbá tehetik a kommunikációt. A szélsőséges érzelmek nehezítik, esetleg ellehetetlenítik az értelmes párbeszédet. 

Ki ne érezte volna már egy vita hevében, hogy szinte szétveti az indulat? Nehéz ilyenkor megtalálni a megfelelő érveket. Erős gesztikulációval, a hangerő növelésével adunk nyomatékot a szavainknak. A düh nem csak a kommunikáció módját, de tartalmát is módosíthatja. Kimondunk, megteszünk olyan dolgokat, amit egyébként nem tennénk. Dühösen bátrak vagyunk, de csorbul a józanság. 

Ha kellően fegyelmezettek vagyunk, akkor dühünket kordában tudjuk tartani. Igen ám, de a kommunikációs helyzetekben nem csak a saját dühünkkel kell számolnunk! A másik fél dühe kellemetlen, sőt veszélyes lehet. Ha tiszteletlenül kiabálnak velünk, az csupán kellemetlen, de gondoljunk bele, hogy mi történhetne, ha séta közben egy csoport feldühödött tüntetőbe botlunk. 

Mások dühét sokkal nehezebb kezelni. De nem lehetetlen. Amikor gyerek voltam sokat tanulmányoztam az állatokat. Gyakran szándékosan felbosszantottam őket. Ezt a felnőttek rossz szemmel nézték, pedig semmi rosszat nem csináltam. Egyszerűen kíváncsi voltam.

A kommunikáció az élet minden területén fontos, a munkahelyen is. Hogyan jelenik meg ez a követelmény az álláshirdetésekben? Gyakorló HR vezetőként szeretném megosztani ezzel kapcsolatos tapasztalataimat. 

Vannak foglalkozások, munkakörök ahol a jó kommunikációs képesség fontossága nem igényel különös magyarázatot. Ahol ismeretek, információk átadása az elsődleges feladat például riporter, pedagógus, üzletkötő munkakörökben ott magától értetődő követelmény a tiszta, érthető beszéd, vagy az átgondolt, jó szerkezetű fogalmazás. Ez az igény jól kiolvasható az álláshirdetések szövegéből is. A jobinfo.hu kínálatában jelenleg közel négyezer kifejezetten kommunikációval kapcsolatos pozíció szerepel (például ügyfélszolgálati munkatárs, értékesítő, recepciós, területi képviselő) Ez a portálon szereplő összes, nagyjából huszonkilencezer hirdetésnek körülbelül 14 százaléka, ami önmagában is nagy szám. Mégis, ez csak a pozíciónak az a csoportja, ahol a hirdetésekben a jó kommunikációs készség igénye határozottan megfogalmazódik.

Teljesen más az elvárás egy recepcióssal szemben, mint egy értékesítővel, vagy egy közép vezetővel szemben. A kommunikáció mindhárom esetben fontos. A recepciós az akivel először találkozunk amikor belépünk a létesítménybe. Nem mindegy, hogy milyen benyomást kelt, hiszen ő a cég egyik „arca”. Fontos a tiszta, kellemes hangvételű kommunikáció. Az értékesítő feladata összetettebb. Bizalmat kell ébreszteni az ügyfélben, fel kell építeni a tárgyalás stratégiáját. Egy vezető feladata még összetettebb. Több szinten és több irányban kell hatékonyan kommunikálnia. Képesnek kell lenni, hogy a kommunikációs technikákat felváltva alkalmazza. Nem csupán ismeretek átadásáról, vagy a bizalom elnyeréséről van szó. Egy vezető feladata a munkatársak motiválása, a konfliktusok kezelése.

A közösségi lét alapvető eszköze a kommunikáció. A kommunikációval tesszük gondolatainkat mások számára láthatóvá. Vagy éppen rejtjük el. Ehhez szükségünk van hatékony kommunikációs eszközökre. Ha nem tudjuk magunkat megértetni, akkor elveszettnek érezzük magunkat. Valójában azok is vagyunk. Ki ne ismerné az érzést, amikor idegen országban járva, a nyelvet nem beszélve kell eligazodnunk. Vagy szakirodalmat kell olvasnunk. Egy olyan szakmáét, amiben nem vagyunk jártasak. A nyelv ismerete nélkül nehezen boldogulunk.

A kommunikációs csatornák sokrétűek és a technika fejlődésével egyre több lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy megértsünk másokat, vagy megértessük magunkat. Ma már az írásos kommunikáció is szinte valósidejűnek tekinthető. Gondoljunk az elektronikus üzenetekre, vagy kommunikátor programok használatára. 

Akár szóbeli, akár írásbeli kommunikációról legyen szó, a nyelvi eszközök fontos kiegészítői a test jelzései, a gesztikuláció, a metakommunikáció. Ezek a jelek nyomatékosíthatják, gyengíthetik a szavainkat, vagy akár az ellenkezőjére is fordíthatják. 

Ez a hatás megjelenik az írott kommunikációban is. Itt a testbeszéd funkcióját a különböző írásjelek rendhagyó használata veszi át. Gondoljunk a három pontra, vagy különböző karakterekből összeállított arcocskákra, "smiley"-kra. Nem szabad elfelejteni, hogy amikor írunk akkor még az elektronikus levelezés , vagy a kommunikátor használata esetén is van néhány perc, vagy legalább másodperc mielőtt megnyomjuk a "send" gombot. A verbális kommunikáció más. Jelzéseink rögtön átmennek. Itt előre kell gondolkodni. Vagy legalább elég gyorsan, hogy lássuk gesztusaink fogadtatását, és korrigálni tudjunk, ha szükséges. Ehhez szükség van némi rutinra. Mindenek előtt ismernünk kell a lehetőségeinket. Ehhez nagy segítséget ad, ha időnként tudjuk magunkat látni kívülről, mások szemével.